
Egy gyermeknél már egészen kicsi korban elkezd formálódni az
érzelmi intelligencia (EQ), mely az idő múlásával egyre
nagyobb szerepet tölt majd be életében és az általános intelligenciánál
(IQ) is fontosabb lesz.
Hogyan kezeld és fejleszd helyesen gyermeked fejlődésének ezt az
oldalát?
1. Lépés: Ismerd fel gyermeked érzelmeit
A gyermekek érzelmeinek skálája nagyon széles. Akár
csak a felnőtteké. Ezeket az érzelmeket külső és belső tényezők
egyaránt befolyásolják. A gyermekeknél ezek az érzelmek a
testbeszédükben és viselkedésükben nyilvánulnak meg.
Ezért jó, ha ezeket az érzelmeket felismerjük és átérezzük, mivel így
is fejleszthetjük gyermekünk érzelmi intelligenciáját.
2. Lépés: Az érzelmek teret adnak a tanulásnak és kapcsolatteremtésnek
Minden érzelemnek más-más intenzitása, mélysége és megnyilvánulása van. Ha ezeket a megnyilvánulásokat megtudod különböztetni gyermekednél, sokkal hamarabb fogsz tudni reagálni rájuk és helyesen kezelni őket. A másik fontos tényező egy gyermek érzelmi fejlődése során az, hogy mi magunk hogyan kezeljük és éljük meg az saját érzéseinket.
A gyermek egy idő után elkezdi másolni viselkedésünket – tükröz minket. Ha nem tudja, hogy mit és miért érez, egy érzelmi zsákutcába kerülhet, melynek következtében nem fogja tudni kifejezni saját-, valamint átélni mások érzelmeit.
3. Lépés: Tanítsd meg gyermekednek megnevezni az érzelmeit
Érzelmeink belső megélése és feldolgozása egy dolog, de ahhoz, hogy a külvilág is megértse érzéseinket feltétlenül meg kell tanulni kimutatni, megnevezni azokat. Ezt gyermekünknek is meg kell tanítanunk. Sokkal egyszerűbbek lesznek a közös beszélgetések, ha gyermekünk meg fogja tudni nevezni mit érez – a boldogságon és a meglepettségen át egészen a szomorúságig, szorongásig, haragig. Ezzel kialakítjuk az empátia alapjait.
4. Lépés: Kommunikálj empatikusan és megértéssel
Nem mindig könnyű megőrizni a nyugalmunkat és megfontoltan beszélni, viszont a heves, meggondolatlan reakciók ötvözve a hozzájuk társuló keresetlen szavakkal többet ártanak mint segítenek. Főleg akkor, ha gyermekekről van szó. Ezt természetesen gyakorolni kell, de pozitív hangvétellel és az ÉN-nyelvvel csodákat érhetünk el.
Cseréld a szemrehányást pozitívumokra:

5. Lépés: Fektesd le a határokat és mutasd meg hogyan lehet kezelni az érzelmeket
Ha elindítasz egy érzelmekről szóló beszélgetést gyermekeddel,
örömmel fog beszélni a saját érzéseiről. Az ilyen beszélgetésekre
mindig lehet időt találni.
Kolléganőnk tapasztalata alapján: „A kislányommal gyakran
elbeszélgetek az érzelmek megéléséről, kezeléséről. Magában dolgozza
fel, illetve azt is, hogy ez az érzés vagy reakció megfelelő-e. Elmondom
neki, hogy néha mindenkinek vannak ilyen érzései, de ez nem gond, ha meg is
tanuljuk kezelni. Mert egy érzés nem csak jó vagy rossz. Amivel árthatunk az
az érzésekre való reakció és annak következményei.“
Bónusz: Érzelmi játékok
Tanuljátok meg közösen megnevezni az érzelmeket a testbeszéd
által.
Készítettünk számotokra egy ingyen
letölthető sablont arcokkal, melyre leírhatod hogy mit érez
gyermeked.
Hogyan kezdj neki? Próbálj meg gyermekednek felolvasni egy részletet a
kedvenc meséjéből. Válasszon ki 4 különböző érzelmet, ezeket rajzold
le és nevezd meg. Fokozatosan beszélgessetek el arról, hogy hogyan
érezhetett az adott pillanatban a szereplő. A másik lehetőség, hogy a
munkalap első ablakába gyermeked lerajzolja saját magát egy általa
kiválasztott érzéssel. A másik ablakba lerajzolhatja barátját, hogy mit
érezhet ő.
A testbeszéd a belépőkapu a többi ember megértéséhez. Azzal, hogy gyermeked megtanulja megnevezni az érzéseket, idővel elősegíti azt, hogy megtanuljon dolgozni velük. Erről majd egy későbbi cikkben.
A cikket Ádám fordította